Készülünk az iskolára

Könyvek, füzetek bekötve, táskák bepakolva, tanévnyitós versek, zeneszámok megtanulva, csak én ülök a kupac tetején, felemás érzésekkel tele.

Nagyfiam új iskolába, városba, kollégiumba megy, kislányom pedig most kezdi az első osztályt.

Szóval a változás, elválás kicsit megvisel, de majd belejövünk:))

Játékra készen

és persze használatra is:))

Ékes Mézes

A nyár nagy része kimaradt számomra a blogolásból, mivel a gépünk jó időre betegszabadságra ment, sajnos vele együtt rengeteg kép is örökre eltűnt.
Próbálok mindent bepótolni, de az időrendet nem garantálom.

A nyár egyik legnagyobb öröme számomra, hogy mézeskalácsaim állandó kiállítási és eladási helyre kerültek.
Ennek előzménye, hogy a Népi Iparművészeti Tanács immár második alkalommal több mézeskalácsomat is zsüriszámmal látta el.
Így született meg az "Ékes Mézes" márkanév is, ami elég hosszas agyalás eredménye volt, de végül is a fordított monogramom szójátékaként jött létre.

És ahol láthatoak a kalácsaim:

http://www.balatonmariafurdo.hu/muzeum.html

 

Autós ágytakaró

Kedves ismerösőm Anita megrendelésére készül ez az ágytakaró kisfia ágyára.

A takaró alapszíne kétféle kék lesz, az alsó egy kicsit világosabb, bár a fénykép nem adja vissza teljesen a színeket.

A felragasztással már végeztem, úgyhogy kezdődhet az érdemi munka.

Nagyon sok apró ötlet van a fejemben a takaró részleteit illetően, de ahogy haladok vele, úgy változik, alakul

minden. Tehát a részletekről később:)

A kislány akinek süni a jele az óvodában

végre találkozott egy igazi, élő, pici süni kislánnyal.

Merthogy kislány volt az nem vitás. Szerintetek is?

Hát ez a süni kislány elindult világot látni, át az erdőkön, át a mezőkön, és az a sok érdekes dolog, izgalmas illat úgy elvonta a figyelmét, hogy észre sem vette, hogy eltévedt, messze a családjától.

Egyszer csak  az úttest közepén hatalmas autók közt találta magát, és lélegzetvisszatartva várta, hogy most mi fog történni vele.

Szerencséjére Zsófika éppen arra sétált anyukájával, és óvatosan beleterelgették a kis csavargót az út menti árokba.

Anya barátnője is a segítségükre sietett, az ő táskájában volt egy zacskó, ami segítségével Zsófi meg tudta fogni a sünit, és gyorsan hazavitte.

Zsófi apukája is részt vett a mentőakcióban, tejecskét melegített a kis éhenkórásznak.

Miután jóllakot, és kipihente a nagy út fáradalmait, Zsófi elvitte a kukoricaföldre a kis sünikét,

mivel a szomszéd Mariska nénitől úgy hallotta, hogy ott élnek a többiek.

Pamacs kutya is jól viselkedett, nem ugatta meg, nem böködte meg a kis vándort az orrával, hanem segített Zsófinak a kukoricaföldön jó helyet találni számára.

Miután elengedték, még sokáig integettek utánna.

Ha erre jársz

ma még láthatod őket.

Nemzeti vágta gyenesdiási előfutama.

Asbóth Sándor huszárbandérium.

Elrepültek a madárkáim

illetve inkább elbuszoztak.

Tomi fiam iskolájának az ausztriai Hohenberggel van csere diák kapcsolata, és ebben az évben ők mentek kirándulni hozzájuk.

Két éve volt először kint, és olyan jól érezte magát, hogy már nagyon várta, hogy újra mehessen.

Pedig ott is kell iskolába menniük.

A fogadó családnak egy kis "magyaros" ajándékkal kedveskedtünk, némi paprika, méz, borocska.

Csak a csomagolás nem akart összeállni.

Legutóbb kis kosárka rejtette az ajándékokat, most pedig egy összehajtható szatyrot varrtam.

Mondanom sem kell, hogy megint kékfestőt használtam némi hímzéssel.

A vászonhímzést még télen készítettem, azóta várt a sorsára, hogy mi készüljön belőle.

Hát íme, itt a végeredmény.